Színjátszásról: "Szeretem, mert szeretek töréneteket mesélni. Szeretek olyan filmekben játszani, amelyeknek nagyszerű történetük van. Nem igazán érdekel, hogy Hollywoodi sztár vagyok. Tudod, ez egy munka. Egy hét minden napján hajlani hatkor kelsz, akkor úgy érzed, hogy kemény munka."
"Nem akarok gyerekfilmeket készíteni és nem akarok bármelyik felnőttnek szóló filmet készíteni."
"Amikor körülbelül tíz éves voltam, egy iskolai színdarabban kellett szerepelnem. Nagyon nem akartam megcsinálni. De mindenkinek meg kellett tennie, szóval nem volt más választásom. Jött egy tehetségkutató, és késöbb adott nekem munkát. Ez vicces, mert valahol mindig tudtam, hogy filmkarriert szeretnék. Én csak éppen nem gondoltam arra, hogy valaha is szerepelhetek filmekben."
"Szeretem. De ez határozottan nem minden, amit csinálni akarok. Ez nem a legintellektuálisabban serkentő dolog, amit esetleg tehetsz. Főiskolára akarok menni. Négy év szabadságra megyek. Nem szeretném ezt elszalasztani. Író akarok lenni. Azt hiszem az döbbenetes volna."
"A színjátszás egy olyan személyes dolog, ami hátborzongató, mert ugyanabban az időben mégsem az. Egy másik nép fogyasztásáért van. De kreatív kifejezések tekintetében, és hogy kifejezd önmagad, ez éppen ezeknek a legextrémebb módja, amire valaha rátaláltam. Ez olyan, mint a futás, erőfeszítés. Amikor eléred azt a pontot, hogy már nem tudsz mit tenni, akkor megállsz, veszel egy mély lélegzetet, és ugyanez az elme tisztításának formája."
"Sok színész úgy gondolja, hogy amit teszünk, annyira fontos, hogy megmentjük az emberek életét vele, vagy ilyesmi."
"Még mindig ugyanazzal a felelősségérzettel állok neki bárminek is, mint azelőtt. Egy nagyobb filmnél körültekintőbbnek kell lenned, hogy tudd irányítani a filmbéli szempontodat. Jó egy kisebb filmen dolgozni, mert barátokkal dolgozol, és annyira közelinek, kötöttnek érzed magad. Ez a te filmed, és azt teszel amit akarsz, mégsem fog mondani senki semmi rosszat. Egy nagyobb film már sokkal több embert érint. Akkor sokkal több az eljárás. De a tekintetemben ugyanannak kell lennie, mert ha egy nagy filmmel nem így tennék, akkor azt nem tudnám megcsinálni."
Pánikszobáról: "Amikor megkaptam a Pánikszobás szerepemet, nagyon örültem 'Oh, Istenem, ez csodás! Több, mint csodás!.' Először nagyon féltem."
"Négy hónapig pizsamát hordani hátborzongató, de ugyanakkor kényelmes volt."
"Azt mondanám Jodie Foster, mert ő nem csupán egy színésznő. Igazgató, producer, és író is egyben. Meghódította az üzletet. Nem sokszor láthatod őt a sajtóban. Nagyon-nagyon mélyen tisztelt és professzionális. Ő nagyszerű."
Robert Pattinson-ról, és az ő női rajongóiról: "Kívánják Robot. Szerintem legalább a felük annyira féltékeny, hogy utál engem."
A kedvenc designer-éről: "Oh, nem tudom. Bármi, ami felverő. Szeretek úgy kinézni, mint egy csavargó."
Az Alkonyat-beli szerepéről, Belláról: "Az emberek többsége furcsamód szereti őt, és neki fogalma sincs róla, hogy miért. Aztán beleszeret a vámpírba. Azt szeretem benne, hogy a karakterek igazán eredetik."
Kapd el a kölyköt!-ről: "Azt hiszem, ez felemeli a gyerekek jelentősségét és a gyerekek szeretik ezt, mert amikor a való életben iskolában vannak, akkor a tanárok hatalmaskodnak felettük. Néha az idősebb emberek eléggé leereszkedőek tudnak lenni. De amikor egy film a gyerekek jelentését teszi fontossá, azt hiszem azt sok ember szereti.
"Szerintem ez a film megmutatja azt, hogyha van egy legjobb barátod, akkor bármi áron segítesz neki. Szerintem a gyerekek vonatkoznak erre."
Egyéb dolgokról: "Minden, amit a sajtóban igyekszem tenni, az őszínteség arról, amivel igazán törődök."
"Mindig is írtóztam attól, hogy szexin nézzek ki, de ebből már kinőttem."
"Komolyan, én hihetetlenül összefüggéstelen vagyok, és nem vagyok nyílt. A gondolataim legtöbsször arra hajlanak, hogy olyan dolgokkal legyenek tele, amik nem csatlakoznak szükségszerűen. Ha elég sokat lebzselsz, akkor megtalálhatod az egyenes útvonalat. De ez másodpercekbe telik. Ezért nem mennek nekem az interjúk."
(C) ultimate-kristen.gportal.hu |